Van-e katolikus matematika? – beszélgetés a katolikus kerettantervről

„Jómagam csak egy kisebb részterületét láttam a tantervírási folyamatnak, de úgy vélekedem erről, hogy a tantervekbe mindenütt a lehető legmodernebb ismereteket kell beépíteni, a legkorszerűbb szemléletet kell érvényesíteni. A hittan tantervének a készítése kapcsán azt tapasztaltam, hogy a tantervkészítők törekedtek erre. Juhász András az előbb azt említette, hogy a tudomány nem mindenható, hogy egyazon jelenségről sokszor többféle magyarázat is létezik. Hozzá kell tennem, hogy még a teológia és a hittan esetében is hasonló a helyzet. Épp ezért a hittan tananyagában is törekedtünk arra, hogy megmutassuk azt, hogy többféle rendszer létezik, nem egysíkúan, egyetlen teóriára építve kell szemlélni a világot, az életet.”
(Részlet az interjúból)

„A beszélgetés résztvevői arra kerestek választ, hogy a katolikus iskolák tanárai – és az őket támogató katolikus értelmiségi kör – által kidolgozott kerettantervben milyen módon érvényesül a katolikus világnézet. A beszélgetők azzal is foglalkoztak, hogy milyen módon sikerült összeegyeztetni a világnézeti elkötelezettséget a modern tudományosság követelményeivel. Egyértelművé vált számukra, hogy a katolikus szellemiség alapján működő iskolákban nem a közvetített műveltségtartalomban, hanem a pedagógiai légkörben, a tanulókkal való bánásmódban jelenik meg a sajátos világnézeti, erkölcsi elkötelezettség.
A beszélgetés résztvevői: Bajzák Erzsébet Mária Eszter nővér, a Patrona Hungariae Általános, Zeneiskola, Gimnázium, Diákotthon és Szakiskola igazgatója, Farkas István piarista, a Kecskeméti Piarista Gimnázium hittantanára, a katolikus kerettanterv főszerkesztője, Jelenits István piarista tanár, Juhász András fizikatanár, az ELTE TTK oktatója és Turay Alfréd filozófiatanár, a szegedi Hittudományi Főiskola rektora. A szerkesztőséget Schüttler Tamás képviselte.”

(Új Pedagógiai Szemle, 1997. december)

Az interjú elolvasható ezen az oldalon.

A dokumentum innen letölthető (pdf).