Turay Alfréd
(Elhangzott a Szegedi Hittudományi Főiskola 1998. évi tanévnyitó ünnepségén.)
Adja meg nektek az Atya, hogy „megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által” – írja Pál apostol az efezusi híveknek (3, 14-16). Az idén ezt a szentírási jókívánságot választottam a tanévnyitó mottójául, amely egyben az előttünk álló tanulmányi esztendő programját is jelzi.
A belső ember a személyünkre vonatkozó isteni terv, Isten ránk vonatkozó csodálatosan szép álma, amelyet görög eredetű szóval éthosznak is nevezhetünk. Az ókori Hérakleitosz egyik ránk maradt mondása szerint „éthosz enthrópói daimón” – az ember sorsa a végzete (DK B 119). Az éthosz tehát az emberre vonatkozó isteni elgondolás. Ez az isteni vázlat a Pál apostol szóhasználatban a „belső ember” (2 Kor 4,16), illetve Péter apostol megfogalmazásában a „rejtett belső ember” (1 Pét 3,4). E rejtett keresztényt Isten álmodta meg, és álmának körvonalait beleszőtte mindannyiunk életébe. A kereszténység a görög felfogással ellentétben azt tanítja, hogy teremtménynek nem végzetszerűen, hanem szabadon kell megvalósítania a vele kapcsolatos isteni tervrajzot. Az ember akkor él erkölcsösen (az éthosznak megfelelő = etikus módon), ha az isteni álmot valósítja. Amikor bűnt követ el, önmagát rombolja, szétzilálja a reá vonatkozó isteni elgondolás körvonalait.
Pál azt tanítja, hogy a belső embernek az Isten Lelke által kell megerősödnie. A Lélek nélkül semmit sem tehetünk. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a Lélek megtapasztalása és segítségének elfogadása nem látomásokban vagy önkívületi állapotokban, hanem a hétköznapi eseményekben történik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a ránk vonatkozó isteni álom megvalósulásához, a ‚felülről eredő’ vázlat kirajzolódásához a tanulmányok és a fegyelmezett élet nyújtanak segítséget. A főiskola tanulmányi rendje abban segíti a hallgatót, hogy a teológia tudományának különféle ágain keresztül elmélyülhessen keresztény hitünk misztériumainak értelmezésében. Ez az elmélyülés nyitottságot és fegyelmezett életet feltételez. Kérem tehát, hogy hallgatóink igazodjanak a főiskola tanulmányi és fegyelmi rendjéhez, mert csak így teremthetik meg a Lélek működéséhez szükséges előfeltételeket, és csak így készülhetnek fel papként vagy világi hívőként eljövendő hivatásukra, hitünk igazságainak korszerű tolmácsolására.
Erősödjék meg bennetek a belső ember az Isten Lelke által! A mottó megismétlésével az 1998/99-es tanévet ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánítom, és mindenkinek „erősödést”, azaz a hétköznapi eseményekben munkálkodó Lélek iránti nyitottságot és jó munkát kívánok.