Lételmélet

 „A középkori filozófiai rendszerek a keresztény eszmék hatására az ókoriaknál sokkal erőteljesebben és világosabban hangoztatják az ontológiai különbség elvét. A létezők alapja a feltétlen Lét, akit a kinyilatkoztatás Istenével azonosítanak. A véges, teremtett létezők gyökeresen különböznek alapjuktól, az Istentől. Ő a Lét teljessége, a véges létezők teremtője.”
(Idézet a könyvből)

 

 

 „A lételmélet az az alapvető filozófiai tudomány, amely az emberi lét és a létezők világának kölcsönös összefüggését figyelve a létezők egyetemes szerkezeti vonásait és összefüggéseit vizsgálja, és a létezők végső alapját a természetes ész fényénél kutatva jut el minden véges lét közös forrásához, a Léthez.

Az ontológia tárgya (lat. obiectum materiale) mindaz, ami van. Látószögébe tehát minden beletartozik, ami a semmitől különbözik. Ezért a lételmélet a legátfogóbb filozófiai tudomány. A többi filozófiai szakterület ugyanis nem a létezők összességét vizsgálja, hanem azoknak egy-egy csoportját. Az ismeretelmélet például az ismerettevékenység létéből indul ki, ezt elemzi, és a létezők maradék részével legfeljebb csak érintőlegesen foglalkozik. A filozófiai antropológia kiindulópontja és elsődleges tárgya az emberi lét. A vallásbölcselet a vallási jelenség létét elemzi, és keresi ennek végső alapját.

Az ontológia a létezők összességét két szempontból (lat. obiectum formale quod) vizsgálja. Elsősorban azokat a szerkezeti vonásokat, sajátosságokat és összefüggéseket kutatja, amelyek valamennyi létezőre jellemzőek, és ebben a tekintetben erősen eltér a szaktudományoktól. Másrészt az ontológia a létezők közös alapját, végső logoszát keresi. Ezt a végső alapot filozófiai szakkifejezéssel Létnek nevezzük.”
(Részlet a Bevezetésből)

 

Tartalom

Bevezetés

A létezők fenomenológiája

1. A létezők jelentkezése a „tökéletes visszatérésben”

2. A létezők analógiája

3. A változó létezők lételvei

4. A létezők lényege és léte

5. A létezők kategóriái

6. A létezők oksági összefüggése

7. A létezők célra irányulása

8. A létezők tevékenysége

9. A létezők dialektikája

10. A létezők esetlegessége

11. A létezők időbelisége

A lét mint alap

12. A létre irányuló tapasztalat

13. A határélményekben jelentkező lét

14. A lét és az idő

A feltétlen lét mint végső alap

15. A feltétlen létre irányuló tapasztalat

16. A feltétlen lét mint igazság

17. A feltétlen lét mint jóság

18. A feltétlen lét mint szépség

Befejezés

Irodalom