Filozófiatörténeti vázlatok

„A történelem folyamán sokféle rendszer született. Ezek szemléletmódjuk, mélységük, szakkifejezéseik stb. alapján különböznek egymástól. Abban azonban megegyeznek, hogy ugyanazt a valóságot kutatják. A rendszerek sokszínűségének és sokféleségének magyarázata abban rejlik, hogy a létezők alapja végtelen és kimeríthetetlen valóság.”
(Idézet a Bevezetésből)

 

 

„A filozófia valamennyi létező végső alapját is kutatja. Ezt a végső alapot is létnek vagy a lét teljességének nevezzük. E végső alapra többek között azért kell rákérdeznünk, mert a világ egésze nem magyarázza önmagát. Mindig megkérdezhetjük vele kapcsolatban, hogy miért van, s hogy miért éppen ilyen, mint amilyen. A végső alapról, jóllehet nem az érzékelés és a fogalmi ismeret szintjén, tudomásunk van. Mindig tudunk arról, hogy a világ több, mint amennyit érzékeltünk és fogalmilag megértettünk belőle. A világnak mint létezőnek éppúgy van metafizikai alapja, mint ahogy minden egyes létezőnek. Ha a filozófiát ontológiának nevezzük, e kifejezéssel elsősorban arra utalunk, hogy a bölcselet a létezők végső logoszát kutató szellemi vállalkozás.”
(Idézet a Bevezetésből)

 

Tartalom

Bevezetés

1. A Platón előtti görög bölcselet

2. Platón (427–347) bölcselete

3. Arisztotelész (384–322) filozófiája

4. A hellenizmus

5. Szent Ágoston (354–430) filozófiája

6. Aquinói Szent Tamás (1224–1274) bölcselete

7. A racionalizmus

7.1 René Descartes (1596–1650) bölcselete

7.2 G. W. Leibniz (1646–1716) filozófiája

8. David Hume (1711–1776) empirizmusa

9. Immanuel Kant (1724–1804) bölcselete

10. G. W. Fr. Hegel (1770–1831) rendszere

11. Martin Heidegger (1889–1976) filozófiája

12. Karl Rahner (1904–1984) bölcselete