Az újkori bölcselet

„Leibniz … a különféle filozófiai rendszerekben elsősorban nem a különbségeket nézte, hanem a hasonlóságokat. A filozófiai iskolákat szektáknak nevezve egyik levelében így ír: »Úgy tapasztaltam, hogy a legtöbb szektának igaza van abban, amit mond, de nem annyira abban, amit tagad.«”

(Részlet a könyvből)

„Az ismeretelmélet kopernikuszi fordulatát Kant ebben látja: míg a korábbi filozófusok általában azt feltételezték, hogy a világ megismerése közben szellemünk igazodik a tárgyakhoz, tanácsos lenne ennek ellenkezőjét, vagyis azt feltételezni, hogy a valóság igazodik szellemünkhöz. Mondanivalóját ezzel a gondolatkísérlettel világíthatjuk meg: ha valakire kicsiny korában ráerősítenének egy rózsaszín üvegű szemüveget, és azt soha nem vehetné le, alanyi adottsága miatt egész életében rózsaszínűnek látná a valóságot. Kant így ír az általa javasolt fordulat hasznáról: »Eddig föltették, hogy ismereteinknek a tárgyakhoz kell alkalmazkodniuk, de e föltevés mellett dugába dőlt minden kísérlet, hogy fogalmakból róluk valamit a priori állítsunk, ami tudásunkat bővíti. Próbáljuk tehát meg, nem járunk-e jobban a metafizika feladataival, ha föltesszük, hogy a tárgyaknak kell ismereteinkhez alkalmazkodniuk, ami a priori megismerésünk követelt lehetőségével is, amelynek, mielőtt adva vannak, kell tárgyakról valamit állítania, jobban összevág. Hasonló ez Kopernikusz első gondolatához, aki miután nem boldogult az égi mozgások magyarázatával, ha föltételezte, hogy a csillagok serege a néző körül forog, megpróbálta, nem sikerül-e majd jobban, ha a nézőt forgatja, a csillagokat meg nyugalomban hagyja.« E fordulat szorgalmazásának hátterében az a kanti előfeltevés rejtőzik, hogy a megismerés anyagát (tartalmát) érzékeink útján szerezzük, de az ismeret formáját (rendezettségét, szükségszerűségét és egyetemességét) tudatunk biztosítja. És Kant – anélkül, hogy ezt igazolná – azt feltételezi, hogy minden emberi tudat egyformán épül fel, s egyforma módon működik. A filozófus ennek az előfeltevésnek alapján akarja kimutatni, hogy lehetséges olyan ismeret, amely az érzékelő tapasztalatra épül, s ugyanakkor általános érvényű tételeket fogalmaz meg.”

(Részlet a könyvből)

2024-ben megújult formában megjelent a négykötetes filozófiatörténeti sorozat első három kötete: Az ókori bölcselet, A középkori bölcselet  és Az újkori bölcselet. Mindhárom kötet beszerezhető a Bookline-on:
Az ókori bölcselet
A középkori bölcselet
Az újkori bölcselet

A dokumentum első, online kiadása innen letölthető (pdf).