A katolikus egyház intézményének kibontakozása

„A Kr. u. 30/33 körüli időkben – nem sokkal Jézus halála után – az apostolok és a tanítványok ráébredtek, hogy a Mester valóra váltotta ígéretét: a tanítványi közösség megtapasztalta életében a föltámadott Krisztus titokzatos jelenvalóságát, és 50 nappal Jézus feltámadása után tanújává vált a Jézus által ígért Szentlélek eljövetelének. Ezen az első keresztény pünkösdön született meg a feltámadt Krisztus tanúságtevő és az Isten országát terjesztő közössége. … Az egyház önmagát titoknak (gör. müsztérion; lat. mysterium, sacramentum) és a feltámadt Krisztus titokzatos testének nevezte…

Ez a közösség már az első pünkösdön tudatára ébredt: azért tudja folytatni Isten országa megvalósításának művét, azért képes segíteni az embereknek abban, hogy beléphessenek az Isten országába, mert a Názáreti Jézus ezt lehetővé tette számára, azaz bevonta egyházát a megváltás isteni művébe.”

(Részlet a Bevezetésből)

2014-ben Vácon a plébániai munkatársak számára tartott egyháztörténelmi előadássorozat anyaga.

Az előadássorozat alapjául szolgáló művek: A Messiás az egyházban I. és A Messiás az egyházban II.

A dokumentum innen letölthető (pdf).