Ortensio da Spinetoli: Lukács

„Ortensio da Spinetoli a ...zsinati útmutatásnak szellemében írta meg a Lukács evangéliumához készített kommentárját. A kapucinus szerzetes műve tudományos igényű alkotás, de haszonnal forgathatják olyanok is, akik biblikus képzettség híján szeretnének megismerkedni a »szegények evangéliumával«.”
(Idézet a fordító előszavából)

„Isten a szentírásban emberek által emberi módon beszélt. Ha tehát a szentírás-magyarázó meg akarja látni, hogy mit akart velünk közölni az Isten, akkor figyelmesen meg kell vizsgálnia, hogy mit is akartak mondani a szent írók, és szavaik által mit látott jónak kinyilatkoztatni az Isten. A szent írók szándékának kiderítése végett egyebek közt ügyelni kell az »irodalmi műfajokra« is. Az igazság más-más módon van előterjesztve és kifejezve a többféle műfajú történeti szövegekben, vagy az egyéb beszédformákban. Szükséges továbbá, hogy a magyarázó azt az értelmet kutassa, amelyet a szent szerző ki akart fejezni, és ki is fejezett a meghatározott körülmények közepett, a maga korának és kultúrájának nyelvén, az akkori irodalmi műfajok segítségével. Mert annak helyes megértése végett, hogy a szent szerző mit akart kijelenteni írásával, kellőképp figyelni kell egyrészt azokra a szokásos tőrőlmetszett gondolkodás-, szólás- és elbeszélésmódokra, amelyek a szent író korában virágoztak, másrészt azokra a módokra, amelyek akkortájt a társadalmi érintkezésben uralkodtak« (Dei Verbum, 12).
Ortensio da Spinetoli az idézett zsinati útmutatásnak szellemében írta meg a Lukács evangéliumához készített kommentárját. A kapucinus szerzetes műve tudományos igényű alkotás, de haszonnal forgathatják olyanok is, akik biblikus képzettség híján szeretnének megismerkedni a »szegények evangéliumával«…”
(A fordító előszava)

A szerző, Ortensio da Spinetoli († 2015; világi nevén: Ortensio Urbanelli) 1949-ben lépett be a kapucinusok rendjébe. Felsőfokú tanulmányait Freiburgban és Innsbruckban végezte. Ezt követően Ószövetséget és Újszövetséget tanított a loretoi Teológiai Főiskolán, majd a római Ateneo Antonianum Egyetemen. Bibliakutatói és exegetikai tevékenységét haláláig folytatta. – Főbb művei: Itinerario spirituale di Cristo (3 kötet, Cittadella Editrice, 1974), Luca, il Vangelo dei poveri (Cittadella Editrice, 1982), I consigli evangelici (Edizioni Dehoniane, 1990), Matteo, il Vangelo della Chiesa (Cittadella Editrice, 1993).